Magyarország: Teendők a vállalatok számáraA visszaélést bejelentők jogainak védelme korántsem egységes és jól működő az Európai Unióban. A tagállami jogrendszerek közötti eltérések és működési zavarok kezelése érdekében az EU irányelvet fogadott el az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről (,,Whistleblower irányelv”). A nemzeti jogba való átültetés határideje 2021. December 17.
Az Irányelv szerint a magán- vagy közszférában dolgozó személyek bejelenthetik az uniós jog megsértésével kapcsolatos információkat, amelyekhez munkájukkal összefüggésben jutottak hozzá, és amelyek a közérdeket veszélyeztetik. Mindemellett, amennyiben így tesznek, védelemben részesülnek.
A bejelentő szabadon választhat a belső (az érintett szervezeten belüli) vagy a külső (illetékes felügyeleti hatóságnak történő) bejelentési csatornák közül. Ha ezek egyike sem vezet eredményre, akkor akár nyilvánosságra hozatalra is lehetősége van.
Az Irányelv előírja, hogy minden közjogi szervnek és minden legalább 50 munkavállalót foglalkoztató magánszektorban működő jogalanynak saját belső bejelentési rendszert kell létrehoznia. A 249-nél több munkavállalót foglalkoztató magánjogi szervezeteknek 2021. December 17-ig kell megfelelniük az új szabályoknak, az 50 és 249 fő közötti munkavállalót foglalkoztató entitásoknak pedig további két év áll rendelkezésükre az átültetést követően.
A magánszektorbeli szervezeteknek a belső bejelentési mechanizmus rendelkezésre bocsátása mellett biztosítaniuk kell a GDPR jogszabályoknak való megfelelést és a bejelentő személyazonosságának bizalmas kezelését. Emellett megfelelő személyzetet kell kijelölniük a bejelentések fogadására és kivizsgálására – vagy ki kell szervezniük a feladatot -, vissza kell igazolniuk a bejelentés kézhezvételét, és tájékoztatniuk kell a bejelentőt a belső vizsgálat állásáról. Kötelesek továbbá a belső bejelentési folyamatra vonatkozó tájékoztatást adni a személyzetnek és az illetékes hatóságoknak. E kötelezettségek elmulasztása esetén a tagállamok hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat állapítanak meg – így a pontos jogkövetkezmények még nincsenek meghatározva.
A fent kifejtettek alapján fontos, hogy a vállalatok kellő figyelmet fordítsanak az új szabályoknak való megfelelésre, és meghatározzák a megfelelő keretrendszert, a munkavállalók bizalmát világos tájékoztatással és a panaszaik tisztességes kezelésével erősítve. Ez a legjobb módja annak, hogy megelőzzék a szankciókat, egyéb kellemetlen helyzeteket, és minimalizálják a vállalat költségeit.
Forrás: Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1937 irányelve (2019. október 23.) az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről