A 2022 júliusától hatályba lépett szerkezetátalakítási eljárással egy rugalmas mechanizmus keretében oldhatja meg cége pénzügyi gondjait.
Az új, rendszertanilag is elkülönülő, jogszabály olyan eljárást hoz lére, amely a likviditási problémával küzdő cégek segítését célozza meg, miközben nem kell olyan szigorú feltételeknek megfelelniük mint egy csődeljárás során. Az új eljárás elsősorban a nem olyan rég átvészelt pandémiás időszak megpróbáltalásaival megküzdő, és a jelenlegi változó gazdasági helyzetben helyt állni próbáló bajba jutott de gazdaságilag még életképes vállalatoknak biztosíthat új lehetőséget.
Az alapvetően bizalmi eljárás megindítása az adós döntésén múlik. Az adós határozza meg, hogy mely hitelezőit vonja be és nyilvánossá is csak az adós kezdeményezésével válhat az eljárás.
Előnye a csődeljáráshoz képest, hogy korábban megindítható és az eljárást segítő szerkezetátalakítási szakértő nem korlátozza az ügyvezető képviseleti sem ügyvezetési jogait. Az eljárás során az adós továbbra is irányíthatja üzletmenetét, vállalhat kötelezettségeket. Továbbá egy esetlegesen meghiúsult szerkezetátalakítás nem vezet automatikusan felszámolási eljáráshoz bónuszként pedig a stigmatizáló cs. a. toldat is elmarad.
Mivel az adós nem köteles bevonni minden hitelezőt az eljárásba, az abból kimaradók felé köteles maradéktalanul teljesíteni fizetési kötelezettségeit. Az általános moratúriumon kívül a törvény az egyes hitelezőkre kiterjedő ún. szelektív moratórium lehetőségét is biztosítja.
Az adós és a hitelezők közötti pénzügyi rendezés alapja a szerkezetátalakítási terv. Az elkészült tervet a hitelezőknek meg kell szavazniuk ezek után kerülhet bírósági jóváhagyásra. A tervnek meg kell felelnie a „hitelezők legjobb érdekei” módszertani tesztnek, miszerint a nemmel szavazó hitelezők nem járhatnának rosszabbul egy szerkezetátalakítási tervvel, mintha felszámolási eljárásban érvényesítették volna igényüket.
Az új eljárás célja, hogy megtalálja az arany középutat informális kötelmi alapú restrukturálás és formális fizetésképtelenségi eljárás között és még időben segítő kezet nyújtson nehézségekbe ütköző vállalkozásoknak. Az utóbbi időben kialakult “megmentési célú kultúra” jegyében az európai jogalkotók is szükségét érezték egy méltányos és bizalmi rendszer kiépítésének ugyanis sokkal költséghatékonyabb nemzetgazdasági szempontból is egy már működő vállalkozást – gépeivel, kimunkált folymatival, képzett munkavállalóival, partnereivel együtt – szakértői segítséggel, kölcsönösen előnyös megoldásokkal megmenteni mint felszámolni és nulláról kezdeni.
Forrás:
2021. évi LXIV. törvény – a szerkezetátalakításról és egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról
2019. június 20-i (EU) 2019/1023 európai parlamenti és tanácsi irányelv