Újdonságok a határon átnyúló fizetésképtelenségi eljárásokban

Hitelezői igények érvényesítésének megkönnyítése, hatékonyabb eljárás

 

2017. június 26-án lépett hatályba a 2015/848 EU rendelet, amely Magyarországon is jelentős változásokat hozott a határon átnyúló fizetésképtelenségi eljárásokra vonatkozóan. A rendelet kiemelt célja a hitelezői igényérvényesítés megkönnyítése és hatékonyságának növelése. A rendeletnek való megfelelés érdekében több ponton módosult a magyar csődtörvény is. A csődtörvény módosításakor pontosításra került a gazdálkodó szervezetek definíciója, valamint új fogalomként megjelent a fizetésképtelenségi szakértő is, akinek a felszámoló, a vagyonfelügyelő, valamint a külföldi fizetésképtelenségi szakértő minősül.

A rendelet kötelezi a tagállamokat, hogy a határon átnyúló fizetésképtelenségi eljárásokra vonatkozó elektronikus nyilvántartásokat hozzanak létre, hogy ez által a más tagállamban lakhellyel vagy székhellyel rendelkező hitelezők és bíróságok könnyebben férhessenek majd hozzá az információkhoz. A Magyarországon felállításra kerülő tagállami fizetésképtelenségi nyilvántartás. A 2018. június 26-tól Magyarországon megindított fizetésképtelenségi eljárások adatait fogja tartalmazni. A „kötelező információ” körén túl olyan adatokat is magában foglal majd, mint például az adós vagyonával összefüggő megtámadási keresetek megindítása és befejezése, az eljáró bíróság neve és az ügyszám, vagy mint az adós vezetői, volt vezetői, vagy az adós jogi személy tagjai, tulajdonosai ellen a hitelezők érdekeit sértő tevékenységük miatti felelősség megállapítása iránti keresetekre utalást. Feltüntetésre kerül továbbá az adós és a vagyonfelügyelő, illetve a felszámoló elektronikus elérhetősége, valamint az is, ha az eljárás egyszerűsített felszámolás formájában zajlik. Fontos, hogy a fizetésképtelenségi nyilvántartás az adatokat kereshető formában a bejegyzéstől számított 15 évig őrzi meg. Ezt követően még további 5 évig archiválni kell őket, majd pedig haladéktalanul törölni.

Az igényérvényesítés segítése érdekében a rendelet lehetővé teszi, hogy a külföldi hitelezők egységes formanyomtatványon terjesszék elő hitelezői igényüket. A Magyarországon megindított fizetésképtelenségi főeljárásban és a területi másodlagos fizetésképtelenségi eljárásban a külföldi hitelezői igények bejelentésére szolgáló egységes formanyomtatvány a Cégközlöny és az Országos Bírósági Hivatal honlapjáról is letölthető lesz.

Lényeges változás, hogy a módosított csődtörvény kifejezetten kötelezi a külföldi fizetésképtelenségi szakértőt az adós ellen más tagállamban indult fizetésképtelenségi főeljárás esetén a fizetésképtelenségi főeljárás elrendelése tényének ingatlan-nyilvántartásba, illetve az egyéb közhiteles nyilvántartásba való bejegyzése iránti intézkedés megtételére, amennyiben az adósnak Magyarországon ingatlanvagyona vagy egyéb, közhiteles nyilvántartásba bejegyzett vagyona, illetve olyan telephelye van, amelyre vonatkozóan közhiteles nyilvántartásba jog vagy tény van bejegyezve. Ennek elmulasztásáért a külföldi fizetésképtelenségi szakértő, illetve az adós felel, amennyiben az adós még rendelkezhet vagyona felett.

Lehetőséggé válik továbbá, hogy a belföldi hitelezők a területi másodlagos fizetésképtelenségi eljárásban a bíróságtól szakértő kirendelését kérhessék meghatározott, lényeges közgazdasági szakkérdéseknek megítéléséhez.

Amennyiben egy cégcsoporton belül több taggal szemben is fizetésképtelenségi eljárás van folyamatban különböző tagállamokban, akkor az illetékes fizetésképtelenségi szakértőknek lehetőségük van az összehangolt fellépés lazább formáját jelentő formális (vagy akár informális) együttműködési megállapodás megkötésére, de lehetőség van ún. csoportos koordinációs eljárás keretében, formalizáltabb módon is lefolytatni a felszámolási eljárásokat. A rendelet alapján bármelyik szakértő a csoporton belül kérelmezheti csoportos koordinációs eljárás megindítását, mely kérelem elbírálására a koordinációs csoportba tartozó bármely társasággal szembeni fizetésképtelenségi eljárás tekintetében joghatósággal rendelkező bíróság dönthet. Az eljárás keretében a koordinátor összehangolt és átfogó intézkedéscsomagot javasol és hajt végre a résztvevő fizetésképtelenségi szakértők közreműködésével. A cégcsoporton belüli felszámolások esetén a fentiekben említett összehangolt fellépés a hitelezői érdekek védelmét és az elérhető nagyobb megtérülést szolgálja.

Résumé:

Előreláthatólag a változások valóban hatékonyabbá teszik majd a határon átnyúló fizetésképtelenségi eljárások lebonyolítását és megkönnyítik a hitelezők igényérvényesítését. Ebben jelentős szerepe lesz az eljárások szakértői és bíróságai közti kapcsolattartás lehetőségének. Továbbá az elektronikus nyilvántartások, illetve az egységes formanyomtatványok várhatón jelentős könnyítést eredményeznek majd.

 

Forrás: Európai Parlament és Tanács 2015/848 rendelete a fizetésképtelenségi eljárásról

Hírlevélre feliratkozás

A 'Feliratkozás' gomb megnyomásával elfogadja az adatkezelési szabályzatunkat