Újabb mentőöv a fizetésképtelenség határára sodródott magyar cégeknek
Elfogadásra került, s 2022. július 1-jén hatályba lép egy új eljárás a fizetésképtelenné válás határára sodródott vállalkozások pénzügyi helyzetének stabilizálására. Ezzel átültetésre került a magyar jogrendszerbe a szerkezetátalakításról szóló uniós irányelv. Célja, hogy a vállalkozás pénzügyi nehézségei ellenére is fennmaradjon, az adós hitelezőivel olyan szerkezetátalakítási tervet fogadjon el és hajtson végre, amellyel megelőzhet egy esetleges csődhelyzetet, fizetésképtelenségi eljárást.
Az eljárás sok hasonlóságot mutat az előző hírlevelünk témájához, a reorganizációs eljáráshoz. A kettő, bár céljuk hasonló, s egy ideig (2022. júl. 1.-dec. 31.) párhuzamosan jelennek meg, eltérő szabályokat tartalmaznak. Ennek oka, hogy reorganizációt egy fenyegető fizetésképtelenségben lévő vállalkozás indíthat, míg a szerkezetátalakítás a fizetésképtelenné válás valószínűsége esetén alkalmazható. A két fogalom közt jelenleg jogszabályi definíció nincsen, s joggyakorlat hiányában arra a következtetésre juthatunk, hogy a reorganizációs eljárás egy gyors, beavatkozást sürgető, kötöttebb eljárás, és célközönsége is a jobban bajba jutott vállalkozások. Ennek megfelelően, ehhez szigorúbb eljárási szabályok kapcsolódnak és súlyosabb törvényi feltételeknek kell megfelelni.
Az eljárások együttesen történő alkalmazás nem megengedett, így a különbségeket figyelembe véve kell dönteni, melyik a vállalkozás fennmaradásához kedvezőbb.
A kettő eljárás nagy különbségének számít a moratórium, kezdve az elrendelésével. A reorganizációs eljárás estében ez a döntés a szakértő hatásköre, ha a vállalkozást alkalmasnak tartja az eredményes eljárásra, a bíróság moratóriumot rendel el. A moratórium tehát a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. szakértőjének előzetes véleményéhez kötött.
Ezzel szemben, a szerkezetátalakítás esetében az adós kérelmére történik a moratórium bíróság általi elrendelése, amely lehet általános, minden hitelezőre kiterjedő vagy korlátozott, csak érintett hitelezőkre vonatkozó. Időtartama maximum 1 év lehet, s ideiglenesen is elrendelhető. Az adós tehát maga döntheti el, hogy mely hitelezőivel tárgyal és kiket von be az eljárásba. A szoros bírói kontrol az eljárás alatt végig jelen van, az eljárás fő elemét, a szerkezetátalakítási tervet szintén a bíróság hagyja jóvá.
Fontos, hogy mindkettő eljárás esetében kötelező a jogi képviselet, így a vállalkozások már megkezdésük előtt egyeztethetnek tanácsadóikkal, mely intézményt felhasználva segítsék meg bajba jutott cégüket.
Forrás: 2021. évi LXIV. törvény – a szerkezetátalakításról és egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról,
345/2021. (VI. 18.) Korm. rendelet
a vállalkozások reorganizációjáról, valamint a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, továbbá a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény eltérő alkalmazásáról,
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2019/1023 IRÁNYELVE