Magyarország: Hitelezői érdekek általános erősödése nyomán szigorodik a vezető tisztségviselők felelőssége az új Polgári Törvénykönyvben.
Hitelezői érdekek általános erősödése nyomán szigorodik a vezető tisztségviselők felelőssége az új Polgári Törvénykönyvben.
A több mint 15 éves előkészítő munka után elfogadott, 2014. március 15-én hatályba lépő új Polgári Törvénykönyv magába olvasztotta a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályokat. A változások nem pusztán strukturális szinten következnek be, a gazdasági társaságok szabályozása, így többek közt a vezető tisztségviselőkre és felelősségükre vonatkozó rendelkezések is jelentősen módosulnak.
A törvény hatályba lépését követően a vezető tisztségviselők mind „befelé”, a gazdasági társaság, mind „kifelé”, harmadik személyek, szerződő partnerek irányába szigorúbb felelősséget viselnek majd.
Az új szabályozás szerint a vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során az általa képviselt társaságának okozott kárért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel. A felelősség szigorítása abban mutatkozik meg, hogy a vezető tisztségviselő csak akkor és annyiban mentesülhet a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, továbbá nem volt tőle elvárható, hogy a körülményt elkerülje, vagy a kárt elhárítsa.
A jelenlegi szabályozás alapján a társaság vagyoni felelősséget visel azért a kárért, melyet vezető tisztségviselője e jogkörében eljárva harmadik személynek, mint károsultnak okozott. Az új szabályozás szerint azonban a károsult lehetőségei duplázódnak: a károsulttal szemben a vezető tisztségviselő a gazdasági társasággal egyetemlegesen felel majd, azaz a károsult nemcsak a gazdasági társaságtól, hanem a vezető tisztségviselőtől is közvetlenül követelheti majd kára egészének megtérítését, így a vezető tisztségviselő a döntéseivel okozott kárért a teljes magánvagyonával fog felelni.
Ugyanakkor a kár és a károkozó magatartás közötti okozati összefüggés feltétele a vezető tisztségviselő általi előreláthatósága, a gyakorlatban a károsultnak majd nehezebb lesz annak a bizonyítása, hogy a vezető tisztségviselő előre látta vagy előre kellett volna látnia magatartása következményeit. E körülmény adott esetben tehát „menekülési” lehetőséget nyújthat a vezető tisztségviselő számára.
A vezető tisztségviselők saját, közvetlen személyi felelősségét megalapító fenti rendelkezés a felsővezetőket a jövőben remélhetőleg körültekintőbb és elővigyázatosabb döntéshozatalra készteti, ugyanakkor a módosuló szabályozás pont ezen okokból kifolyólag lassíthatja is a döntéshozói folyamatokat illetve feltételezhetően növeli majd a felsővezetők felelősségbiztosításának alkalmazását is.
Forrás: 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi Iv. törvény.