Magyarország: A 2008-as gazdasági válság előtt elterjedt Magyarországon a devizaalapú hitelezés. A bankok jellemzően svájci frankban vagy euróban nyilvántartott hosszú futamidejű kölcsönt nyújtottak a lakosságnak, amelyet forintban kell törleszteni. A válság hatására a forint jelentősen gyengült, és párhuzamosan a hitelezők egyoldalúan megemelték a kamatokat és díjakat is. Ez jelentős mértékben megnövelte a lakosság terheit, komoly társadalmi elégedetlenséget váltva ki.
A probléma megoldásaként a jogalkotó 2014-ben törvényben szabályozta az árfolyamszámítás és az egyoldalú szerződésmódosítás kérdését. Az új törvény visszamenőleges hatállyal semmisnek nyilvánít egyes árfolyamszámítási módszereket és szintén visszamenőleg vélelmezi az egyoldalú kamatemelést, díjemelést lehetővé tevő szerződési feltételek tisztességtelenségét (semmisségét). Ez a – többnyire külföldi tulajdonú ‑ hitelező pénzintézeteknek okoz komoly terheket.
A törvény lehetővé teszi, hogy a bankok az állam ellen pert indítsanak, amelyekben bizonyíthatják, hogy az egyoldalú kamatemeléseik, díjemeléseik mégis tisztességesek. Ezekben a perekben a bíróságok eljárására az általános határidőknél lényegesen rövidebb határidők vonatkoznak és a felek jogorvoslati lehetőségei is korlátozottabbak. Emellett az új törvény meghatározza azt is, hogy egy szerződési kikötés milyen feltételek mellett tekinthető tisztességesnek, ezzel csökkentve a bíróságok értelmezési szabadságát.
Egyes pénzintézetek már most jelezték, hogy a magyarországi eljárások befejezése után nemzetközi fórumokat is igénybe fognak venni jogaik érvényesítéséhez. Ennek okán röviden bemutatjuk, milyen eljárásokra van lehetőség a fenti írt esetekben.
Emberi Jogok Európai Bírósága
A strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában 1950. november 4-én kelt egyezmény (Convention for the Protection of Human Rights and Fundamental Freedoms) betartásának felügyeletére létrehozott bíróság. Az EJEB eljárása során alapvetően azt vizsgálja, hogy az Egyezményben részes állam az Egyezményben foglalt valamelyik jogot megsértette-e. Az eljárás előfeltétele – többek közt ‑ a hazai jogorvoslatok teljes kimerítése. Az EJEB eljárását a természetes személyek mellett jogi személyek is igénybe vehetik. Az EJEB nemcsak az Egyezmény megsértését állapíthatja meg, hanem kártérítés (igazságos elégtétel) megfizetésére is kötelezhet. Az Egyezményben foglalt jogok közül egyrészt a tisztességes tárgyaláshoz való jog sérülhet a rendkívül rövid eljárási határidők miatt. (Az Egyezmény szerint mindenkinek joga van hozzá, hogy ügyét a bíróság ésszerű időn belül tárgyalja. Az ésszerű idő álláspontunk szerint a túl rövid határidőkre is vonatkozhat). Másrészt a hatékony jogorvoslathoz való jog sérülhet a más bírósági eljárásokhoz viszonyítva szűkebb jogorvoslati lehetőségek miatt.
Európai Unió Bírósága (EUB)
A luxembourgi székhelyű EUB az Európai Unió legfőbb igazságszolgáltatási szerve. Egyik feladata, hogy mindenkire kötelező jelleggel értelmezze a közösségi jogot. Előzetes döntéshozatali eljárása keretében megállapíthatja, hogy a magyar törvény az uniós joggal összhangban van-e. Az érintett bankok ezért megpróbálhatják előzetes döntéshozatali eljárás keretében kérni annak megállapítását, hogy az új törvény az Európai Unió működéséről szóló szerződés diszkriminációtilalmi rendelkezésébe ütközik, mivel az érintett bankok jellemzően külföldi anyabankok magyar leányai. A jogbiztonság elve is sérülhetett a visszamenőleges hatályú jogalkotás miatt.
Beruházásvédelmi megállapodások
Magyarország számos országgal kötött beruházásvédelmi megállapodást, amelyek a külföldi befektetőket védik a befektetés országával (például kisajátításokkal és diszkriminatív bánásmóddal) szemben. Az érintett bankok ezért Magyarország kétoldalú beruházásvédelmi megállapodásai alapján, a megállapodásokban megjelölt választottbíróságokhoz is fordulhatnak a diszkriminációtilalom megsértésére hivatkozva.