Magyarország: Korszerű, hatékony és a peres eljárások gyors lezárását biztosító polgári perrendtartási jogszabály kidolgozása van folyamatban
A hatályos polgári perrendtartás jelentősége a számok szintjén
Magyarországon évente több mint 200 000 új polgári peres eljárás indul. Ha ehhez hozzávesszük a folyamatban lévő és a perorvoslati szakban járó ügyeket, akkor közel 300 000 polgári perről beszélhetünk. Ezen felül van még több mint 1 millió ún. nemperes eljárás, aminek a háttérjogszabálya szintén a polgári perrendtartásról szóló törvény (Pp.). Ezen jelentős ügymennyiség eljárásjogi szabályait az 1953. január 1-én hatályba lépett Pp. tartalmazza, mely felett több szempontból is eljárt már az idő.
Az új Pp. szükségességének főbb indokai az alábbiak
A jogászi hivatásrendek gyakorlói körében egységesnek tekinthető az igény a hatályos Pp-t leváltó új eljárásjogi kódex megalkotására, ugyanis:
– a hatályos Pp. szabályozási elemei behatárolják a módosítási lehetőségeket, nem adnak lehetőséget a perjog korszerűsítésére;
– csak az elmúlt 25 évben közel 100 alkalommal módosította a magyar törvényhozás a Pp-t, ezen nagy számú módosítás pedig már koherencia-zavarokat, értelmezési nehézségeket okoz;
– az elmúlt években megújult a szabályozási környezet (új bírósági szervezeti és jogállási törvény, valamint új Polgári Törvénykönyv lépett hatályba), melyek egy korszerű Pp-vel együtt tudják leginkább kifejteni hatásukat.
Az új polgári perrendtartás koncepciója által meghatározott legfontosabb szabályozási célok és elvek
(i) a perhatékonyság rendszerszintű megvalósítása;
(ii) a perkoncentráció – melynek célja, hogy a jogvita tartalma minél korábban tisztázódjon, és kizárják a per elhúzását eredményező aktusokat – elvének érvényesítése;
(iii) a perelterelést – a felek közötti egyeztetést – előmozdító eljárási szabályok kiépítése;
(iv) osztott perszerkezet bevezetése: a peres eljárás perelőkészítő szakra (állítási szak) és érdemi tárgyalási szakra (bizonyítási szak) bontása;
(v) a törvényszéken induló perekben a professzionális pervitel garanciájaként a kötelező jogi képviselet előírása;
(vi) a munkaügyi perek szabályainak az új Pp-ben a különleges eljárások közötti rögzítése;
(vii) a közigazgatási bíráskodásra vonatkozó szabályok külön törvénybe foglalása;
(viii) a választottbírósági eljárásra vonatkozó szabályozásnak változatlanul külön törvényben szabályozása;
(ix) a csoportper magyar szabályainak megalkotása;
(x) az elektronizáció szerepének erősítése.A fenti céloknak és elveknek megfelelő új Pp. elfogadása 2016-ban várható, melyről tájékoztatást fogunk adni.