Nehézkesebbé vált a perindítás és lassabb lett az állami bíróság előtti vitarendezés az új magyar eljárási szabályok miatt.
2018. január 1-jén lépett hatályba a polgári perrendtartást újraszabályozó törvény Magyarországon.
A jogalkotó egyik kimondott célja az eljárások gyorsítása, egyszerűsítése volt. Sajnos a tapasztalatok azt mutatják, hogy a hatás egyelőre ennek az ellenkezője.
A gyorsítás érdekében két lényeges újítást vezetett be a törvény.
Két részre osztotta az eddig egységes eljárást: egy ún. perfelvételi szakra és az érdemi tárgyalási szakra.
A perfelvételi szak célja, hogy a keresetlevél benyújtását követő rövid (általában 45, de maximum 90 napos) határidőn belül a kereseti kérelmek, a tény- és jogállítások, bizonyítási indítványok véglegesen előterjesztésre kerüljenek, hogy az érdemi tárgyalási szakban már csak a bizonyítást kelljen lefolytatni és a döntést meghozni. A perek elhúzódásának legfőbb okát ugyanis abban látta a jogalkotó ‑ egyébként nem alaptalanul ‑, hogy a felek a per folyamán gyakorlatilag szabadon változtathatták tény- és jogállításaikat, kereseti kérelmeiket. Ennek következtében folyamatosan változott a bizonyítás iránya, terjedelme és az eljárás nagyon elhúzódott.
Az osztott perszerkezet bevezetése mellett a másik jelentősebb újítás annak rendkívül részletes szabályozása, hogy milyen beadványokat (keresetlevél, ellenkérelem, válaszirat, viszontválasz, előkészítő irat viszontkereset-levél, beszámítást tartalmazó irat) és milyen formában illetve tartalommal kell és lehet előterjeszteni az eljárás folyamán.
Ez utóbbi újítás ‑ a beadványok tartalmának a magyar eljárásjogban ismeretlen részletességgel történő előírása ‑ okozza a perindítás körüli nehézségeket.
Rendkívüli módon megnőtt ugyanis a keresetlevelet formai hibákra hivatkozással visszautasító bírósági döntések száma. A probléma, hogy a visszautasítási okok sokszor nem vezethetők le a törvényből. Találkoztunk például olyan esettel, amikor a bíróság a jogi képviselő által megadott pontos telefonszám formátumának állítólagos hibája miatt utasította vissza a keretlevelet, holott a törvény csak a telefonszám feltüntetését írja elő. Sajnos a jogértelmezés bíróságonként is eltérő, így kiszámíthatatlan, hogy pontosan mit is vár el egy adott bíróság a keresetlevél befogadásához.
A visszautasított keresetlevél ugyan a javítást követően ismét benyújtható, de ez sem mindig egyszerű. A visszautasító végzésnek ugyanis nem kell minden hiányosságot megjelölni. Előfordulhat ‑ és sokszor elő is fordul ‑, hogy másodjára is visszautasítják ugyanazt a keresetlevelet egy új, a korábbitól eltérő vélt vagy valós formai hiányosság miatt.
A visszautasítások számának növekedése miatt statisztikailag ugyan felgyorsultak a perek – hiszen az ügyek nagy része a visszautasítás miatt 30 napon belül befejeződik –, de ez nem jelenti a jogviták gyorsabb elintézését.
Megoldást a problémára kizárólag az időmúlás fog nyújtani. A felsőbb bíróságok joggyakorlat egységesítő tevékenységének hatása a következő hónapokban már várhatóan érezteti hatását, és megszűnnek a perindítás körüli bizonytalanságok. Ezt követően fog majd kiderülni, hogy az új törvény valóban felgyorsítja-e az állami bíróság előtti vitarendezést.
Addig is azt javasoljuk ügyfeleinknek, hogy – amennyiben lehetséges – vegyenek igénybe alternatív vitarendezési fórumokat (pl. mediáció, választottbírósági eljárás stb.) vagy várják meg a perindítással az új törvény okozta bizonytalanságok megszűnését.