Összefoglaló a magyar munkáltató legfontosabb kötelezettségeiről
Az Európai Unión belüli kiküldetést az egységes közösségi jogi rendelkezések mellett eltérő, országspecifikus előírások is szabályozzák. Ezek be nem tartása 2019-ben Magyarországon akár 10 000 000 Ft-os (körülbelül 31 606 Eurós) bírság kiszabásához is vezethet, érdemes tehát megismerkedni velük.
A Magyarországra kiküldött munkavállalóra főszabály szerint a küldő tagállam munkajoga és az eredeti munkaszerződése marad alkalmazandó. Léteznek azonban olyan magyar munkajogi minimumszabályok, amelyeknek feltétlenül érvényesülniük kell – akár úgy is, hogy a dolgozó eredeti munkaszerződésének rendelkezéseit ideiglenesen felülírják. Ilyenek többek között a magyar minimálbérre, a leghosszabb munkaidőre, a várandós vagy kisgyermekes nőkre és a fiatal munkavállalókra vonatkozó szabályok. Ezekről a fogadó munkáltató köteles a küldő munkáltatót még a kiküldetés előtt tájékoztatni.
A kiküldött munkavállaló főszabály szerint a küldő ország társadalombiztosítási rendszerében marad biztosított. Ehhez az ún. A1-es igazolás kiállítását kell kérelmeznie saját tagállamának illetékes hatóságától. Az igazolás meglétét a fogadó munkáltatónak tanácsos ellenőriznie. Így bizonyosodhat ugyanis meg arról, hogy őt a fogadott dolgozó után belföldi járulékfizetési kötelezettség nem terheli.
Ajánlott, de nem kötelező az Európai Egészségbiztosítási Kártya beszereztetése a munkavállalóval, még a kiküldetés megkezdése előtt. Ennek birtokában jelentősen leegyszerűsödik az egészségügyi szolgáltatások magyarországi igénybe vétele – például egy munkahelyi balesetet követően.
A fogadó munkáltató köteles az érkező dolgozókat egyenként, elektronikusan bejelenteni az illetékes hatóságnál.
Bejelentési kötelezettség magát a munkavállalót is terheli, amennyiben 180 napon belül több mint 90 napot Magyarországon tartózkodik. Ebben az esetben legkésőbb a beutazástól számított 93. napon be kell jelentkeznie a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatalnál. Ajánlott a munkavállalókat ezen kötelezettségükről időben tájékoztatni.
A munkáltató köteles a kiküldött munkavállaló munkaszerződését, munkaidő-nyilvántartását és bérpapírjait legalább másolatban a munkavégzés helyén tárolni, és munkaügyi ellenőrzés esetén bemutatni. A kiküldetés befejezése után ezeket az iratokat a munkáltatónak további 3 évig meg kell őriznie.
Forrás:
Az Európai Parlament és a Tanács 2008. június 17-i 593/2008/EK rendelete – a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról (Róma I.);
Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 883/2004/EK rendelete – a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról;
Az Európai Parlament és a Tanács 2009. szeptember 16-i 987/2009/EK rendelete a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról;
2012. évi I. törvény – a munka törvénykönyvéről;
2007. évi I. törvény – a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról;
1996. évi LXXV. törvény – a munkaügyi ellenőrzésről;
2009. évi LXXVI. törvény – a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól;
https://europa.eu/youreurope/citizens/work/social-security-forms/contact_points_pd_a1.pdf