Szigorodnak a fogyasztókat védő szavatossági és jótállási szabályok és bővül a fogyasztóvédelmi hatóságok ellenőrzési jogköre is
A 2021. január 1-től hatályba lépő változások központi eleme, hogy az újonnan vásárolt tartós fogyasztási cikkek (például: mobiltelefon, tablet, illetve mostantól már az e körbe került termékek, mint riasztókészülékek, nyílászárók, vagy napelemes rendszerek) esetén az eddigi, egységesen egy éves kötelező jótállási idő helyett annak időtartama sávos rendszerben kerül meghatározásra: A 10 és 100 ezer forint érték esetén egy év, afelett 250 ezer forint értékig két év, az ezen felüli értékű termékeknél pedig három év lesz a kötelező jótállás.
Könnyebbséget hoz az elektronikus jótállási jegy kibocsátásának lehetősége. Itt akár az elektronikus számla is minősülhet egyben e-jótállási jegynek, illetve az e-jótállási jegy közvetlen megküldése helyett elegendő lesz a letöltési helyének megadása.
A fogyasztói igényérvényesítés is egyszerűbbé válik azzal, hogy a fogyasztók a kijavítással kapcsolatos igényüket nemcsak a megjelölt javítószolgálatnál, hanem akár a vállalkozás székhelyén, telephelyén, fióktelepén is érvényesíthetik. Ennek során kizárólag a jótállási jegy bemutatása követelhető meg, az eredeti csomagolás visszaszolgáltatása már nem.
Úgy a jótállás, mint szavatosság esetén módosul a hibás termékek kijavítására irányuló eljárás is. Főszabályként a vállalkozásnak törekednie kell arra, hogy a kijavítás 15 napon belül megtörténjen. Ha ez nem lehetséges, köteles a fogyasztót a javítás és a csere előrelátható időtartamáról tájékoztatni. A termék kijavítása esetén a jótállás időtartama a rendeltetésszerű használat javítás miatt kiesett időtartamával meghosszabbodik.
Rendezi az új szabályozás a sikertelen kijavítás miatti kötelező csere rendjét is. Kötelező a csere, ha a termék három kijavítást követően újból elromlik, vagy ha a hibás termék igényérvényesítéstől számított harmincadik napig nem javítható ki, illetve ha a javíthatóság kizártsága már az első javításkor kiderül.
Végezetül a fogyasztók hatékonyabb védelme érdekében már 2020. augusztus 22-étől szélesebb ellenőrzési jogköröket kapnak a fogyasztóvédelmi hatóságok. Bevezetésre kerül ezzel kapcsolatban az „ellátási lánc” fogalma, amely nem csak a jótállással értintett termékekre vonatkozik. Ennek értelmében a hatóság már minden olyan gazdasági szereplőnél – akár helyszíni – ellenőrzést is folytathat, akik a fogyasztókat célzó termékek előállításában, tárolásában, forgalomba hozatalában és felhasználásában akár csak közvetlen szerepet is játszanak; illetve akár jelentős fogyasztóvédelmi bírságot is kiszabhat.
Forrás: 270/2020. (VI. 12.) Korm. rendelet
18/2020. (VI. 12.) ITM rendelet
2020. évi LXVII. törvény a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosításáról