Milyen munkajogi és munkaerőpiaci változásokra érdemes már most felkészülni?
A koronavírus végét még nem látjuk, abban viszont biztosak lehetünk, hogy egy átmeneti állapotról van szó.
Magyarországon a kihirdetett veszélyhelyzetre tekintettel rendkívüli munkajogi szabályok léptek életbe. Az ezek által átmenetileg biztosított nagyobb szabadság és kreatív munkajogi megoldások alkalmazhatósága a veszélyhelyzetet követő 30. napon megszűnik. Kivételt ez alól csak a rendeltetésüknél fogva hosszabb időtartamra szóló megállapodások (pl. munkaidőkeret, állami támogatások igénybevétele miatti plusz kötelezettségek) jelentenek.
Az ezt követő „visszarendeződés” ismét jelentős munkaerőpiaci hatásokkal és munkajogi kérdésekkel járhat. A termelést fokozatosan újraindító munkáltatók oldalán hirtelen megnövekvő munkaerőigény léphet fel. Számukra ebben a kiélezett versenyhelyzetben kulcskérdés lesz, hogy van-e elég munkavállalójuk, és hogy többéves tapasztalattal rendelkező „profikat”, vagy több hónapos betanítást igénylő pályakezdőket tudhatnak-e soraikban. Ha a veszélyhelyzet alatt méltányos, áthidaló megállapodásokkal sikerül megtartaniuk a munkavállalóikat, versenyelőnybe kerülhetnek.
Érdekes, új kihívást jelent majd a „szüneteltetett munkaviszonyban” álló munkavállalók visszahívása (vagy jogviszonyuk végleges megszüntetése) azon munkáltatók számára, akik ezzel a kreatív megoldással éltek.
Erőteljes fluktuáció veheti kezdetét a szakmájukat elhagyni kényszerült, átmeneti állásukból visszatérni kívánó munkavállalók oldalán. Ha új munkahelyükön még próbaidejüket töltik, akkor (azonnali hatályú felmondást követően) ők akár napokon belül elérhetővé válhatnak az eredeti foglalkozásuk szerinti munkáltatók számára. Munkahelyválasztási preferenciáikra viszont nyilvánvalóan hatással lesz, hogy a cég (akár korábbi munkáltatójuk, akár más) hogyan kezelte a mostani helyzetet, méltányos munkajogi megoldásokat alkalmazott-e.
Hosszú távon a „szürke zónás” foglalkoztatás (bejelentés nélküli, vagy megbízási szerződéssel leplezett munkaviszony; „zsebbe fizetett” munkabér) negatívumait megtapasztaló munkavállalók szemében felértékelődhet a klasszikus munkaviszony szerepe. Ők nem kizárt, hogy ezután már nem térnek vissza a „szürke zónába”.
Összefoglalva elmondható, hogy a gazdasági szereplők jelenlegi – főleg munkajogi – döntései kihatnak majd a veszélyhelyzetet követő időszakra. A döntések meghozatalához érdemes lehet figyelembe venni a jelenlegi helyzet mellett a várható jövőbeli kihívásokat is, akár a fenti szempontok mérlegelésével.
Forrás: 40/2020. (III.11.) Kormányrendelet
47/2020. (III.18.) Kormányrendelet