Magyarország: Idéntől adójogi telephelynek minősülhet, ha külföldi vállalkozás belföldön tartózkodó természetes személy útján nyújt szolgáltatást
2021. január 1-től a telephely fogalma jogszabályváltozás miatt szigorúbb megítélés alá esik. Ha egy külföldi cég Magyarországon, az általa foglalkoztatott, Magyarországon tartózkodó természetes személy útján nyújt szolgáltatást, akkor ezzel a jövőben a foglalkoztatás jogi minősítésétől függetlenül adójogi telephelyet létesíthet. Ehhez mindössze annyinak kell teljesülnie, hogy a szolgáltatás nyújtása a naptári évtől függetlenül, 12 hónapos időszakon belül meghaladja a 183 napot. Mindez független attól, hogy az itthoni jelenlét kötődik-e fizikai helyhez vagy létesítményhez.
A szolgáltatás időhosszának számításakor az összefüggő és kapcsolódó szolgáltatásokat együttesen kell kalkulálni.
Nagyon fontos tudni, hogy a természetes személyek alkalmazása alapján minősül egy tevékenység telephelynek, nem pedig a munkaviszony, vagy alvállalkozói elszámolás alapján. Így mindegy, hogy egy adott munkatárs a feladatát egyéni vállalkozóként, külsős beszámlázó cég munkatársaként, vagy saját munkavállalóként végzi el, minden esetben megvalósíthatja az adójogi telephely fogalmát.
Minderre azért fontos különös figyelmet fordítani, mert ha az új szabály alapján a korábbi gyakorlattól eltérően megállapítják, hogy az adott cég telephelyként üzemel Magyarországon, az plusz adóterhet vonhat maga után.
Az új szabály nagyon sok Magyarországon gazdasági tevékenységet folytató külföldi céget érinthet. Mindenekelőtt azért, mert nem csak a munkaviszonyban foglalkoztató cégeknek kell a változással számolni, hanem azoknak is, amelyek bármilyen más formában foglalkoztatnak természetes személyt. Külföldi cégek magyarországi működését segítő személyek mind ide tartozhatnak, például az ügyfélszolgálati munkatársak, értékesítési menedzserek, helyi műszaki szakemberek. A szabályok betartása és az esetleges problémák elkerülése miatt javasolt a NAV-val előzetesen egyeztetni, és felkészülni az új feladatokra.
Fontos még ellenőrizni, hogy a külföldi vállalkozás országa és Magyarország között van-e kettős adóztatást elkerülő egyezmény, amely felülírhatja a Magyarországon irányadó szabályokat. A módosítás alapján ugyanis a magyarországi szabályok helyett az egyezményben foglaltak alapján kell eldönteni, hogy a magyarországi jelenlét az adójogi telephely fogalmának megfelel-e. Ez pedig eltérő eredményhez vezethet attól, amit kizárólag a magyar jogszabály figyelembevételével kapunk.
Forrás: 1996. évi LXXXI. tövény a társasági adóról és az osztalékadóról